Az idei "Csillagászás"

Tavaly még az FZ-vel rápróbáltam az éjszakai áthaladózáskor a csillagok lesésére. Már akkor is nagyon tetszett, és biztos voltam benne, hogy néhányszor még megfogom tenni majd. Mivel idén elég sokat kivett belőlem a videózás és a szerkesztés/vágás, ezért nem sokat áthaladóztam most. De ebben a hónapban azért igyekeztem elég sok időt szentelni a éjszakai feltekintésekre. A hónap egyik bejegyzése az éjszakai áthaladózás volt, ez pedig egy csillagkémlelős bejegyzés, mert a kettő együtt sok lett volna, és elnyomta volna az egyébként eléggé rövid tartalmú csillagos bemutatást. Oké, nem csillagászati távcsőről beszélünk most sem, de azért jobbak a képek ennyire messzeségben is mint az FZ-vel volt. Nem bántam meg azóta sem a cserét. 

Növekvő félhold

Mondhatnám, hogy milyen szép Jupiter képeim lettek, de igazából szinte ugyan olyanok lettek mint a tavalyiak. Annyi különbséggel, hogy idén, amikor éppen rátudtam nézni a Jupiterre, akkor éppen szerte szét voltak a holdjai, így ezek a képek most megosztásra nem kerülnek. Viszont a Hold különböző állásait sikerült szépen megörökítenem. A Hold fázisai nemcsak az éjszakai égbolton táncoló fényjátékként szolgálnak, hanem évszázadok óta ritmust adnak az emberi életnek is – újholdnál kezdünk, teliholdnál csúcspontot élünk meg, majd fogyó Holdnál elengedünk. Ahogy a Hold húzza a tengert, úgy húz bennünket is egy láthatatlan áramlat. És bár nem világít önmagától, mégis ő az éjszaka királynője. A Holdnak négy fő fázisa van, ezek kb. 29,5 napos ciklusban váltják egymást. Az Újhold a Hold a Nap és a Föld között van, nem látszik. Új kezdetekhez és a tiszta laphoz társítják.

Félhold - Harmadik negyed hivatalosan

Az Első negyedkor (növekvő Hold) a Hold jobb fele világos. Növekedés, célkitűzések időszaka. A Telihold már az amikor a  teljes Hold látszik. Csúcspont, érzelmi kiteljesedés, feszültség. Nagy drámák, nagy megvilágosodások ideje. Az Utolsó negyedkor (fogyó Hold) pedig a bal fele világos. Elengedés, rendrakás, befejezés időszaka. Érdekességként érdemesnek tartom megemlíteni, hogy teliholdkor több szülés indul be, legalábbis statisztikailag így tűnik. A tengerjárás (árapály) a Hold gravitációs hatása miatt jön létre. Ez óceánokat mozgat, és állítólag a hangulatunkat is képes befolyásolni. A Hold nem saját fénnyel világít, csak a Nap fényét veri vissza és ez az irodalomban egy ez egy költői metaforaként is működik (pl. Petőfi Sándor - Holdvilágos Éj). A telihold idején állítólag nehezebb aludni, az alvásminőség romolhat. A régiek vetésnél, aratásnál és borotválkozásnál is figyelték a Hold állását – például növő holdnál gyorsabban nő a haj is, mondták.

Fogyó Hold

A mai napig fellelhető az a kedves köszönési forma, hogy "Holdvilágos szép estét kívánok". A Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk. Ez a jelenség a kötött tengelyforgásnak köszönhető, ami azt jelenti, hogy a Hold forgási ideje megegyezik a Föld körüli keringési idejével. Így mindig ugyanaz az oldal néz a Föld felé. A Hold hatása az állatokra: Egyes állatok, például a korallok, a Hold fázisaihoz igazítják szaporodásukat. A telihold idején történő szinkronizált ívás biztosítja a faj fennmaradását. Idén sajnos egyáltalán nem lett értékelhető repülős-hold képem, talán majd jövőre. De kicsit azért említsük meg a Hold szerepét a repülésben. A régi időben a navigátorok, főleg tengerészeti repülések során, csillag- és holdpozíciókra is hagyatkoztak (astro navigation), főként a második világháborúban vagy poláris zónákban. Egy erős telihold világossága akár 0,25 lux is lehet – vidéki, világítatlan repülőtereknél (különösen VFR night repülésnél) ez érzékelhető segítség a vizuális tájékozódásban. Pilóták gyakran említik, hogy "Holdas éjjel olyan, mintha kicsit visszakapnánk a nappalt". Az űrrepülés során a Hold pozíciója fontos a pályaszámításban, különösen hold közeli manővereknél (pl. Artemis-missziók). De ez már nem PPL-szint, hanem Houston.

Szerencsére a bejegyzésnek a Jupiter hiánya miatt nem kell csak a Holdról szólnia. Akkor meg se osztottam volna. Ugyanis megpróbáltam a sima videófejből kicsikarni annyi stabilitást a max zoomhoz, hogy rámenjek a Szaturnuszra. Ami pedig szerencsére sikerült is. Még sosem láttam szabad szemmel a Szaturnuszt. Így amikor a fókusz végre megbírta fogni, kicsit el is állt a lélegzetem. Sok sok percbe került, hogy sikerüljön, de végül ha eléggé vitatható minőségben is, de sikerült valamit össze kapnom belőle. A mit érdemes röviden tudni a Szaturnuszról, hogy óriási, látványos gyűrűrendszere ikonikus, átmérője 120 000 km fölött van, de tömege ellenére olyan könnyű, hogy vízen lebegne. Atmoszférája kaotikus és szeles – akár 1800 km/h-s viharokkal, északon pedig egy tökéletes hatszög alakú poláris ciklonnal (igen, egy geometriai forma a felhők között, és ez nem összeesküvés). Számos űrszonda vizsgálta már, például a Cassini, amely 13 éven át keringett körülötte, és brutál részletes képeket küldött vissza róla.